Eddig sosem tudtam, hogy mi lesz a végeredmény, mikor elkezdtem varrni... Hát, most tudtam előre, hogy valami nagyon szabályosat akarok. Most nem csak úgy tekergetni, hanem most tudni akartam mi lesz a végén...
Így született Szabá Jóska, aki hát a családi körben eléggé lefikázódott... én meg most csak szimplán nem foglalkozom vele... néha rámjön az az érzés, hogy komolyan mondom, visszafelé fejlődöm...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése